A világ és Magyarország
A magyar külpolitika törekvései a világban a nemzet békéjének, biztonságának és jólétének szolgálatára, az európai integráció sikerének előmozdítására, a szomszédaival való jó kapcsolatokra és a biztonság, a globális fenyegetések elhárítását célzó nemzetközi együttműködésben való részvételre irányulnak.
* * *
Egy nép Európa szívében : Magyarország az államiság ezeréves múltjára visszatekintő, közepes nagyságú, tízmillió lakosú, nyersanyagokban nem bővelkedő ország. A magyarok, akiknek legközelebbi rokonai Európában a finnek és az észtek, ismertek találékonyságukról, kreativitásukról, és büszkék vendégszeretetükre, befogadó készségükre. A magyarokat történelmi tapasztalataik nyitottságra, együttműködésre és a kölcsönös megértésre ösztönzik - ezek Magyarország nemzetközi szerepvállalását is jellemző értékek.
Demokratikus fordulat és külpolitika: a 90-es évtized elején Magyarország gyorsan és vértelenül vált meg a kommunista rendszer uralmától, és sikeresen teremtette meg a működő parlamenti demokráciát és piacgazdaságot. A politikai rendszerváltás demokratikus értékváltással járt. Miként az ország, úgy a magyar külpolitika is gyökeresen átalakult, céljává a nyugati demokráciák közösségéhez, a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozás vált. Egymást követő demokratikus kormányai politikájának, az ország teljesítményének és a széles körű társadalmi és politikai konszenzusnak köszönhetően Magyarország 1999-ben a NATO, 2004-ben az Európai Unió tagjává vált. Új státusza meghatározza a Magyar Köztársaság helyét és törekvéseit a világban - külpolitikája egyszerre szolgálja a nemzet érdekeit és az Európa Unió közös külpolitikai törekvéseit.
Egy sajátosan magyar nemzeti ügy: A nemzet lélekszámának közel harmadát felölelő magyar közösségek élnek az ország határain túl, a szomszédos államok területén az I. világháborút lezáró békeszerződési rendszer következtében. E közösségeknek, a történelem viharai dacára, sikerült magyarságukat, kultúrájukat megőrizni. Az európai integráció történelmi esélyt nyújt a magyar nemzet európai keretekben történő egyesítésére. Érthető hát, hogy a magyar külpolitika, a kisebbségvédelem általánosan elfogadott nemzetközi elveinek tiszteletben tartásával támogatja a határon túli magyarság törekvéseit közösségeik megmaradása érdekében, beleértve a többség és kisebbség megegyezésén alapuló, európai szellemiségű autonómia -törekvéseket is. A kisebbségek helyzetének javítása, jogaik bővítése és nemzetközi kodifikálása a demokratikus Magyarország külpolitikájának új arculatához tartozó fontos törekvés.
A globalizáció: kedvező és kedvezőtlen hatásai egyaránt érintik Magyarországot. A magyarokat is aggasztják a világgazdaság fejlődését fenyegető tendenciák, a véges energiaforrásokért folytatott rivalizálás, a növekvő protekcionizmus, a szegénység és fejletlenség okozta problémák kiéleződése. A közelmúltban történtek drámaian bizonyították, hogy egész térségeket rendíthet meg egy-egy gyorsan terjedő járvány, vagy környezeti katasztrófa. A magyar külpolitika álláspontja szerint a globalizáció következményeinek kezelése a nemzetközi közösség egészének, s különösen a fejlett demokráciák összehangolt fellépését igényli. Sürgető a rendszeres párbeszéd és az együttműködés, a segítségnyújtás kiszélesítése a globalizációt érintő kérdésekben.
* * *
Magyarország az Európai Unió tagja: Magyarország, mint az Európai Unió tagállama, teljes mértékben kíván élni a tagsággal kibővült lehetőségeivel, és teljesíti a vele járó kötelezettségeket. Magyarország elkötelezett az integráció elmélyítése, a közösségi együttműködés kiterjesztése mellett. Az elsők között ratifikálta az Alkotmányszerződést. Alakítója a Közös Kül- és Biztonságpolitikának, és azon belül különösen a bővítési és szomszédsági kérdésekre fordítja figyelmét.
Magyarország meg kívánja őrizni az Unió eddigi eredményeit, a jól működő közösségi politikákat, egyben támogatja a szükségessé váló reformokat. Alapvető érdeke, hogy az Európai Unió nyitott és befogadó maradjon, szűkebb és tágabb környezetünk stabilitásának és prosperitásának erősítésével járuljon hozzá az ország hosszú távú biztonságához.
Magyarország és szomszédai: Magyarország kiegyensúlyozott politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat ápol közvetlen szomszédaival, amelyekkel nemcsak a ma, s a jövő közös céljai és érdekei, de a múlt - néha még feldolgozatlan - közös tapasztalatai is összekötik. Az európai országok között a Magyarországnak hét szomszédja van. Közöttük találhatók EU-tagországok és hamarosan taggá váló, illetve a csatlakozás különböző perspektíváival rendelkező államok. Magyarország elkötelezett déli és keleti nem EU-tag szomszédai demokratikus, piacgazdasági fejlődése mellett, és támogatja - a szigorú felvételi kritériumok teljesítése esetén - euroatlanti integrációjukat.
A közép-európai regionális együttműködés az Európai Unión belül a közös regionális érdekek kifejezését szolgálja. Magyarország alapító tagja az ún. Visegrádi Csoportnak - Lengyelországgal, Szlovákiával, Csehországgal közösen –, amely a festői Duna-kanyarban található történelmi Visegrád városkában jött létre a négy ország állam- és kormányfői találkozóján 1991-ben. Kiemelkedően szorosak a kapcsolatai Ausztriával és Szlovéniával, amelyekkel a Regionális Partnerség keretei között is együttműködik.
A nem EU-tagország szomszédok demokratizálódása, gazdasági stabilizálódása és európai felzárkózása a magyar külpolitika fontos célkitűzése. Ez Magyarország elemi biztonsági, gazdasági és nemzetpolitikai érdeke. Elvetjük a szélsőséges nacionalizmust, az etnikai gyűlölködést, ami elsősorban az érintett országok és szomszédságuk destabilizálódását okozhatják. Támogatjuk Románia 2007-ben várhatóan megvalósuló európai uniós tagságát, segítjük a szigorú csatlakozási követelmények teljesítésében. Az EU Thesszaloniki Programja alapján Magyarország is tevékeny és kézzelfogható támogatást nyújt különösen a határos Szerbia és Montenegró, illetve a Nyugat-Balkán más államainak integrációs céljaik eléréséhez. Ukrajna, mint legnagyobb szomszéd, demokratikus és gazdasági fejlődéséhez Magyarországnak is fontos érdekei fűződnek, ezért tapasztalatai átadásával segíti és szorgalmazza, hogy kapjon európai perspektívát jövőjére nézve.
Magyarország saját kezdeményezéseivel is támogatja szomszédait; az ún. Nyíregyházi Kezdeményezés és a nemzetközi fejlesztési együttműködés (NEFE) keretében nyújtott segítséget Ukrajnának, a Szegedi Folyamaton keresztül pedig Szerbia és Montenegrónak.
Magyarország és az USA, Kanada: az Egyesült Államok a nemzetközi kapcsolatok rendszerében kiemelt helyet foglal el. Magyarországot az USÁ-hoz az értékek közösségén és az érdekek összeegyeztethetőségén alapuló szoros kapcsolatok fűzik. Magyarország fontosnak tartja, hogy az USA külpolitikájának figyelme a globális kihívások ellenére is megmaradjon Európa és térségünk iránt, mert azt a stabilitás részének tekintjük. Hosszú távú szándékunk az amerikai és a kanadai vállalatok magyarországi befektetéseinek bátorítása, a tudományos együttműködés ösztönzése, a társadalmi és emberi kapcsolatok körének kiszélesítése – az Észak-Amerikában élő nagyszámú és sikeres magyarság ebben kiemelkedően fontos szerepet játszik.
* * *
Távol Európától: Európa is szembesül világunk átalakulásának tényével. Ennek része az ázsiai-csendes-óceáni térség fontosságának növekedése a világgazdaságban és a világpolitikában. Magyarország is mind nagyobb figyelmet szentel az ázsiai és csendes-óceáni országokkal fenntartott kapcsolatokra. A magyar Ázsia-politika célja a gazdasági együttműködés elmélyítése és kiterjesztése mindazon ázsiai és Csendes-óceán menti államokkal, amelyek politikailag és gazdaságilag nyitottak az együttműködésre. Megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítunk a Japánnal és Kínával fenntartott kapcsolatok fejlesztésének e két országnak a nemzetközi kapcsolatokban és a világgazdaságban elfoglalt helye, valamint a kétoldalú kereskedelmi forgalom és a külföldi tőkebefektetések volumene alapján. Az eltelt évtized folyamán erősödtek Ausztráliával is a kapcsolatok. Örvendetesnek tartjuk, hogy mind Magyarországon, mind sok ázsiai és csendes-óceáni országban egyre nagyobb érdeklődés övezi egymás kulturális értékeit.
Magyarország az EU Közös Kül-és Biztonságpolitikája részeseként 2005-től résztvevője az ún. ASEM-folyamatnak, az EU és az ASEAN között az Ázsia átfogó kérdéseivel, gazdasági, társadalmi és biztonságpolitikai kihívásaival foglalkozó intézményes párbeszédnek.
Magyarország és az arab világ: országaink, a szoros történelmi, kulturális kapcsolatokkal a háttérben, a kölcsönös érdekeknek megfelelően mindinkább fejlesztik a gazdasági kapcsolataikat is. A térség országai az energiahordozók kereskedelmén túl a magyar áruk felvevőpiacaként is mind fontosabb helyet foglalnak el. Az Öböl-menti arab országokkal modernizációs törekvéseik, a magas technológiai szintű együttműködés terén nyílnak új lehetőségek. A dél-mediterrán térség arab államai val a korábbi évtizedekben kialakult hagyományos kapcsolataink szintén újabb területeken – például a turizmus - mélyülnek el. Magyarország aktív résztvevője az EU és a térség közötti euro-mediterrán párbeszédnek, a kultúrák közötti megértés és dialógusnak, a Barcelonai Folyamatnak.
Latin-Amerika országai jelentős utat tettek meg az elmúlt évtizedekben a demokratizálódás, a piacgazdaság és a társadalmi felemelkedés útján. Megkezdődött a térség országai között a gazdasági integráció folyamata. Magyarország a földrajzi távolság ellenére igyekszik szorosabbra fűzni a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokat, és együttműködni új fejlesztési projektek megvalósításában. Ebben nagy segítségünkre vannak az évtizedekkel ezelőtt ott letelepedett magyarok helyi közösségei. Az Európai Unió stratégiai partnerként tekint Latin-Amerikára, ami rendszeres régióközi politikai párbeszédben jut kifejeződésre – Magyarország ennek aktív részvevője.
Afrikában Magyarország kapcsolatai a szubszaharai térség államaival elsősorban gazdasági jellegűek. A kapcsolatok bővítését az ezen a téren kínálkozó új lehetőségek megragadása indokolhatja. A Cotonou-i Megállapodás részeseként Magyarország a jövőben is részt vesz az Európai Uniónak az afrikai országokkal, illetve az Afrikai Unióval folytatott intézményes párbeszédében.
* * *
A biztonságos hazáért - biztonságos világért
A magyar kormány törekvése is az, hogy a legnagyobb biztonságot nyújtsa az ország állampolgárainak. Tudjuk, a globalizáció világában a biztonságot érintő fenyegetések nem ismernek országhatárokat. Magyarország ezért biztonságát szövetségeseivel együtt, a nemzetközi közösség biztonságának erősítésén keresztül szavatolja.
Magyarország a NATO tagja, és biztonságát e szövetség révén garantálja . A NATO-t a transzatlanti biztonságpolitikai párbeszéd és együttműködés legfontosabb fórumának tekintjük, és támogatjuk alkalmazkodását az új világméretű kihívásokhoz, valamint további bővítését, amennyiben a jelöltek vállalják a közös értékeket, valamint teljesítik a felkészültségi kritériumokat.
Magyarország kiáll a NATO és az EU közötti stratégiai partnerség mellett. Részt vesz az Európai Biztonsági és Védelmi Politika megvalósításában, s egy 2007-re felállítandó olasz-szlovén-magyar közös harccsoport létrehozásában.
Magyarország és az emberiség egészét veszélyeztető új fenyegetések: A világ minden országa számára kihívást jelentenek az új típusú veszélyforrások, mint a nemzetközi terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek terjedése, a határokon átnyúló szervezett bűnözés, a működésképtelen államok megjelenése. A terrorizmus elleni küzdelem a transzatlanti együttműködés kiemelkedő, közös célkitűzésévé vált. Az ENSZ, az Európai Unió és a NATO tagjaként Magyarország elkötelezett a regionális és a globális biztonság erősítése mellett. Magyar katonák és civil békefenntartók működnek az ENSZ, a NATO, vagy az EU keretében a világ számos részén, a Koszovóban, Bosznia-Hercegovinában, Afganisztánban és Irak területén szolgáló katonai missziókban. Magyarország tehát a biztonságnak nem csupán haszonélvezője, hanem megteremtéséhez is hozzájárul. Oly sok más nemzet katonáival együtt, a magyarok is segítik biztonságosabbá tenni a világot mindannyiunk számára.
A magyar társadalom szolidaritásból is jól vizsgázott, amikor több millió dolláros segéllyel sietett a 2004. év végi délkelet-ázsiai szökőár, majd 2005-ben a Katrina hurrikán pusztításai és a kárpát-medencei árvizek következményeinek enyhítésére.
A demokrácia védelme és erősítése: az Európai Unió és a transzatlanti együttműködés alapjait jelentő demokratikus értékrend védelme és képviselete olyan tartós kihívás, melynek határainkon és szomszédsági környezetünkön túl is eleget kell tennünk. A magyar külpolitika a globális kihívások kezelésének legalkalmasabb eszközét a hatékony multilateralizmus ban, a multilaterális fórumok szerepének és együttműködésének erősítésében, a nemzetközi jog érvényesítésében látja. Budapesten 2005-ben nyílt meg a Demokrácia Központ, amely a magyar és más országok rendszerváltó tapasztalatait kívánja átadni az arra igényt tartó államoknak, szervezeteknek.
A magyar gazdaság
A magyar gazdaságot a külkereskedelem kapcsolja a be a világ és azon belül Európa vérkeringésébe. A nemzetközi összehasonlításban is kimagaslóan nyitott magyar gazdaság fejlődését jelentős mértékben a külső feltételek alakítják. A globális növekedés, a gyors ütemben bővülő világkereskedelem kedvező külső feltételeket nyújt a magyar gazdaság számára.
A külkereskedelemi forgalom 1990 óta tartó töretlen bővülésének eredményeként jelentős mértékben növekedett a magyar üzletek polcain megvásárolható áruválaszték, ugyanakkor a külkereskedelmi akadályok lebontása tette lehetővé a magyar áruk egyre erősebb külpiaci jelenlétét. A külkereskedelmi forgalom volumene egy évtized alatt megháromszorozódott, és a GDP-hez viszonyított aránya az ezredfordulóra elérte a 150 százalékot, ami nemzetközi összehasonlításban is rendkívül magas külgazdasági nyitottságot jelez.
Magyarország legfontosabb gazdasági partnerei az Európai Unió tagországai, ahová a magyar export közel 80%-a irányul, a velük folytatott kereskedelemben jelentős a magyar kivitel többlete. Legnagyobb külkereskedelmi partnereink: Németország, Ausztria, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia. A magyar árukivitel szerkezetét az ipari termékek túlsúlya, és azon belül is a gépipari export dominanciája jellemzi. A gépek és szállítóeszközök súlya a teljes magyar kivitelben meghaladja a 60 százalékot, a feldolgozott termékek a teljes export további 28 százalékát adják, s elsősorban a gyógyszeripari és a vegyipari termékekre koncentrálódnak. A hagyományos magyar élelmiszerexport a teljes kivitelnek csak 6 százalékát teszi ki, míg az energiahordozók és nyersanyagok aránya együttesen is alig 5 százalék.
Magyarország uniós taggá válása megerősítette nemzetközi kereskedelmi kapcsolatainkat is. Az EU széleskörű nemzetközi kereskedelmi szerződéses rendszere a magyar vállalatokat is segíti. A magyar cégek igyekeznek jól kihasználni ennek mind az Unión belüli, mind az Unión kívüli piacokon adódó előnyeit. Az elmúlt esztendőben az EU-n kívülre irányuló magyar export az átlagosnál lényegesen gyorsabban bővült. Ezért Magyarország, mint hosszú távú gazdasági partnerre tekint az ázsiai, csendes-óceáni, az öböl-menti, a földközi-tengeri valamint a latin-amerikai országokra, amelyek vállalataival az átrendeződő világgazdaságban növekvő esély nyílik az együttműködésre.
Magyarország az elmúlt másfél évtizedben a külföldi közvetlen tőkebefektetések kedvelt célpontjává vált. Ezt az ország centrális regionális földrajzi elhelyezkedése, a nagy nemzetközi útvonalak áthaladása mellett elsősorban az tette lehetővé, hogy nagy számban áll rendelkezésre jól képzett munkaerő és a befektetési környezet átlátható, az európai unió szabályainak megfelelő. Nem utolsósorban a kedvező életkörülmények, a magyar kultúra értékei is vonzóvá teszik itt az életet a külföldiek számára. A külföldi nagyvállalatok megjelenése nagymértékben hozzájárult a magyar gazdaság modernizációjához, növekedési dinamikájának fenntartásához, a munkahelyek megtartásához és új munkahelyek megteremtéséhez. A működőtőke beáramlás az 1995-öt követő években rendkívüli mértékben fölgyorsult, elősegítve azt, hogy a magyar gazdaság tartós növekedési pályára álljon.
A rendszerváltás óta Magyarországra érkezett külföldi közvetlen tőkebefektetések állománya 2005. szeptember végén elérte az 53 milliárd eurót. Az egy főre eső működőtőke-állomány ezzel változatlanul Magyarországon a legmagasabb a kelet-közép-európai térségben. A külföldi működőtőke-befektetések legnagyobb része a versenyképes feldolgozóipari ágazatokba (járműgyártás, villamosgép-gyártás, vegyipar) és a szolgáltatóiparba áramlott.
Az ezredfordulón új szakasz kezdett kibontakozni egyes közép- és kelet európai országban: a változatlanul meghatározó tőkeimport mellett megjelent a tőkekivitel is. Magyarország e tekintetben vezető szerepet tölt be a régióban; a külföldön befektetett magyar tőke állománya mára már meghaladja a 6 milliárd dollárt, mely jellemzően a kelet és délkelet-európai térségre koncentrálódik. A beruházások típusa alapján a magyar nagyvállalatok elsősorban térségünk szolgáltatóipari privatizációs folyamatába kapcsolódnak be.
