Fontosabb kétoldalú egyezmények
- 1989: A nagyköveti szintű, teljes körű diplomáciai kapcsolatok létesítéséről szóló megállapodás
- 1989: A kulturális és műszaki-tudományos együttműködésről szóló megállapodás
- 1989: Beruházás-védelmi megállapodás
- 1989: A kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás
- 1990: Légügyi és idegenforgalmi megállapodás
- 1991: Vízummentességi megállapodás
- 2005: Gazdasági együttműködési megállapodás
- 2006: Szociális biztonsági egyezmény
- 2010: Szabadkereskedelmi megállapodás a Koreai Köztársaság és az EU, valamint tagállamai között
- 2013: Ifjúsági csereprogram egyezmény („Working Holiday Program”)
- 2013: Az atomenergia békés célú felhasználásról szóló megállapodás
- 2014: Oktatási megállapodás az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Koreai Köztársaság Oktatási Minisztériuma között
- 2014: Légiközlekedési megállapodás Magyarország kormánya és a Koreai Köztársaság kormánya között
- 2014: A jogosítványok kölcsönös elismeréséről szóló megállapodás Magyarország kormánya és a Koreai Köztársaság kormánya között
- 2014: Technológia-finanszírozási megállapodás a Nemzeti Innovációs Hivatal és a Koreai Köztársaság Pénzügyi Szolgáltatások Bizottsága között
A kapcsolatok rövid áttekintése
Magyarország az egykori szocialista országok közül elsőként vette fel a diplomáciai kapcsolatokat a Koreai Köztársasággal 1989. február 1-jén. Azóta mindkét fővárosban nagykövetség működik. A diplomáciai kapcsolatok felvételét követően a két ország közötti együttműködés dinamikus fejlődésnek indult, melyet fémjeleznek a magas szintű látogatások, a kiterjedt gazdasági kapcsolatok és a rendkívül értékes humánkapcsolatok.
Mára lezárult a kétoldalú kapcsolatok intézményes alapjainak kiépítése: kormányközi megállapodások születtek a beruházás-védelemről, a kettős adóztatás elkerüléséről, a kereskedelmi és gazdasági, a kulturális, valamint a tudományos-műszaki együttműködésről, a teljes körű vízummentességről, valamint a légügyi és idegenforgalmi együttműködésről, illetve megalakult a Kormányközi Gazdasági Vegyesbizottság. A két ország között zajló intenzív együttműködés közös értékeinken, demokratikus berendezkedésünk hasonlóságán alapulnak. A Koreai Köztársaságot az ázsiai térségben kiemelt politikai, gazdasági partnerünknek tekintjük. Magyarország 2004. májusi EU-csatlakozása új lehetőségeket nyitott politikai és gazdasági kapcsolataink további fejlesztésére a Koreai Köztársasággal.
A politikai és gazdasági kapcsolatok mellett komoly értéket látunk a humánkapcsolatok fejlődésében. Magyarország az elmúlt években a dél-koreai diákok egyik fő közép-európai célállomásává vált. Ehhez hozzájárul az is, hogy a magyar kormány 2014-ben kiterjesztette a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramot Dél-Koreára. Az 1991-ben aláírt vízummentességi megállapodásnak, valamint a 2013-as ifjúsági csereprogram egyezménynek köszönhetően hazánk ma már az Európát felkereső dél-koreai turisták egyik fontos célországa.
2009 decembere óta szöuli nagykövetünket akkreditáljuk Phenjanban, ettől az időponttól kezdődően az észak-koreai vonatkozású ügyekben – a konzuli kapcsolatok kivételével – a szöuli nagykövetség illetékes.
Magas szintű látogatások
Dél-koreai látogatások
- 1989: Roh Tae-woo elnök és Choi Ho-joong külügyminiszter
- 1996: Lee Su-seong miniszterelnök
- 2001: Kim Dae-jung elnök
- 2002: Lee Man-sup, a Nemzetgyűlés elnöke
- 2004: Lee Hae-chan miniszterelnök
- 2005: Ban Ki-moon külügyminiszter
- 2007: Han Duck-soo miniszterelnök
- 2009: Lee Yun-sung, a Nemzetgyűlés alelnöke
- 2009: Park Geun-hye, köztársasági elnöki kiküldött
- 2009: Oh Se-hoon, Szöul város főpolgármestere
- 2010: Hong Je-Hyung, a Nemzetgyűlés alelnöke
- 2015: Chung Ui-hwa , a Nemzetgyűlés elnöke
Magyar látogatások
- 1990: Göncz Árpád államfő (illetve 1993-ban nem hivatalos jelleggel)
- 1991: Jeszenszky Géza külügyminiszter
- 1991: Szabad György, a Magyar Országgyűlés elnöke
- 1995: Horn Gyula miniszterelnök
- 1997: Kóródi Mária, a Magyar Országgyűlés alelnöke
- 2005: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök
- 2005: Világosi Gábor, a Magyar Országgyűlés alelnöke
- 2006: Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke
- 2007: Göncz Kinga külügyminiszter
- 2009: Sólyom László köztársasági elnök
- 2012: Schmitt Pál köztársasági elnök
- 2013: Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke
- 2013: Martonyi János külügyminiszter
- 2013: Hende Csaba honvédelmi miniszter
- 2013: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter
- 2013: Darák Péter, a Kúria elnöke
- 2014: Orbán Viktor miniszterelnök
- 2014: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
- 2014: Hende Csaba honvédelmi miniszter
- 2014: Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter
- 2014: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter
- 2014: Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere
- 2015: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes
- 2015: Latorcai János országgyűlési alelnök
- 2015: Áder János köztársasági elnök
- 2016: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter
- 2016: Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke
- 2016: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter