Ki és hogyan kezdeményezheti az eljárást?
Akkor kövesse ezt az eljárást, ha az anyakönyvezendő gyermek 6 éven aluli, és legalább az egyik szülő tudja a magyar állampolgárságát igazolni. Az anyakönyvezéssel egyidejűleg útlevelet is kérhet a gyermekének.
Magyar állampolgár külföldön történt születését köteles, illetve a szülei kötelesek a hazai anyakönyvbe bejegyeztetni.
A kérelmet csak személyesen lehet benyújtani, a postán küldött kérelmet intézkedés nélkül visszaküldjük.
Kiskorú születésének hazai anyakönyvezésekor egyes jognyilatkozatokat – pl. a gyermek nevének és lakóhelyének meghatározása – csak mindkét szülő közösen tehet meg!
Mennyi az eljárás díja?
A születés hazai anyakönyvezése díjmentes eljárás.
Mire figyeljünk a nyomtatvány kitöltésénél?
A nyomtatvány kitöltése során figyeljen a következőkre:
- Géppel vagy kék tollal, nyomtatott nagybetűkkel töltse ki!
- A nevek kitöltésénél teljes nevet írjon ki a magyar sorrendben, pl.: Smith John Thomas és nem John Smith vagy John T. Smith!
- Az anyakönyvi kivonat kézbesítési helyeként az a) opciót (külképviseleti postázás) jelölje be, és írja be, hogy „Szöul”. Az anyakönyvi kivonat megérkezését követően értesítjük Önt, vagy kipostázzuk azt Önnek a megadott koreai címre.
Milyen utónevet kérelmezhetek?
- Ha a gyermeknek kettőnél több utóneve van, főszabályként kettőt választhatnak közülük, de a sorrendjüket nem cserélhetik meg (pl. Emma Olivia Sophia Smith magyar neve lehet Smith Emma Olivia vagy Smith Olivia Sophia vagy Smith Emma Sophia). Ha nem választanak, az első két nevet (Olivia Sophia) fogják anyakönyvezni. Ha kérik, és bemutatják a gyermek koreai útlevelét, megtarthatja mindhárom utónevet is.
- Alapesetben a koreai (külföldi) okiratban szereplő nevet jegyzik be, akkor is, ha ez Magyarországon nem bevett név.
- Ha a névnek van anyakönyvi bejegyzésre alkalmas magyar megfelelője, akkor külön kérésre ez fog szerepelni a kivonaton. Akkor is ezt kell kérni, ha egyébként a gyermeknek magyar neve van, de ez ékezetek nélkül szerepel a koreai születési anyakönyvi kivonaton (pl. István).
- Azt is kérhetik, hogy az egyik név a koreai anyakönyvi kivonat szerinti írásmóddal szerepeljen, a másik pedig magyar megfelelőként (pl. Kovács Ildikó Chloé).
Milyen mellékleteket kell csatolnom?
- Eredeti születési anyakönyvi kivonatot. Az eredeti anyakönyvi kivonatot kérésére az eljárás végén visszakaphatja, az előtt nem.
- Be kell mutatni a szülők személyazonosságát igazoló igazolványt, illetve a nem magyar állampolgár szülő állampolgárságát igazoló útlevelet vagy állampolgársági bizonyítványt.
- A szülők magyar házassági anyakönyvi kivonatát. Ha a házasságot külföldön kötötték és még nincs hazai anyakönyvezve, egyúttal ezt is kezdeményezni kell.
- Ha a gyermek nem házasságból született, teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot kell tenni.
Miért kell megjelölnöm a gyermekem címét a kérelemben?
A hazai anyakönyvezés részeként automatikusan nyilvántartásba veszik gyermekét az Ön által megadott külföldi címen. Ha magyarországi címet szeretne megadni, ehhez az erre szolgáló külön adatlapot töltse ki, valamint csatolja személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványának (lakcímkártyájának) másolatát!
A gyermek lakóhelyeként csak valamelyik szülő lakóhelyét lehet megadni!
Ha külföldi lakcímet adott meg, az anyakönyvi kivonattal együtt postázzuk majd Önnek a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát (lakcímkártyáját). Ha magyarországi lakcímet adott meg, a hatósági igazolványt erre a címre fogják megküldeni.
Melyik magyarországi hatóság jár el, hol találok bővebb tájékoztatást?
Hazai anyakönyvezési ügyekben Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.
Formanyomtatványok
Adatlap külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez (EAK) |
Adatlap Magyarországon élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételhez |