A rendszerváltást követően Magyarország a „volt szocialista blokk” országai közül elsőként létesített diplomáciai kapcsolatokat Dél-Koreával. Állandó diplomáciai képviseletünket 1989. február 1-én nyitottuk meg Szöulban. A lépést hamarosan más közép-kelet-európai országok, illetve Korea olyan jelentős partnerei, mint Kína és Oroszország is követték.
A magyar-koreai gazdasági együttműködés az államközi kapcsolatok normalizálását követően gyorsütemű fejlődésnek indult. Az elmúlt két évtized során Korea és Magyarország szoros baráti kapcsolatokat épített ki a legkülönbözőbb területeken, beleértve a politikai, gazdasági és kulturális együttműködést. A két nép számos közös vonással rendelkezik a kultúrájuk, történelmük és a nyelvük tekintetében, ami még szorosabbá tette kapcsolataikat.
A diplomáciai kapcsolatok megteremtették a lehetőséget egy sor fontos kétoldalú egyezmény megkötéséhez, melyek közül – a gazdasági kapcsolatokat illetően – a kereskedelmi megállapodás, a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény és a beruházás-védelmi megállapodás bír különös jelentőséggel. EU tagságunkat követően, 2005-ben a kereskedelmi megállapodás helyébe egy új típusú, EU konform gazdasági együttműködési megállapodás lépett, majd nem sokkal ezt követően aláírásra került a két ország közötti TB-megállapodás, melynek egyik kiemelt célja a további koreai tőkebefektetések ösztönzése Magyarországon.
A két ország közti kereskedelmi kapcsolatok az elmúlt években dinamikus fejlődést mutattak, melynek eredményeként mára Korea Magyarország kiemelt gazdasági partnerévé vált az ázsiai térségben. Míg a nyolcvanas években az éves kereskedelmi forgalom nem érte el az 5 M USD-t, addig az európai gazdasági válság ellenére 2014-ben már 2 milliárd USD közelébe emelkedett. A koreai export túlnyomó többsége nem fogyasztási cikk, hanem alkatrész beszállítás, hozzájárulva a magyar gazdaság bővüléséhez. A kereskedelmi mérleg állandósult és jelentős koreai többletet mutat.
A magyar kivitel legfontosabb tételei közé tartoznak, az autók, élelmiszerek (legnagyobb tétel a sertéshús és a kukorica), autóalkatrészek, elektronikai részegységek, vegyi és gyógyszeripari termékek, gépek és különféle fogyasztási cikkek. A kereskedelmi kapcsolataink bővítéséhez további kihasználatlan lehetőségek állnak rendelkezésre. Rövid távon jó kilátások vannak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, gyógyszerek, beleértve az állatgyógyszereket, vegyi anyagok, mint a finomvegyszerek, orvosi és laboratóriumi eszközök, gépek, elektronikai alkatrészek, gépjármű részegységek kivitelének fokozására és a magyar bor, valamint egy sor fogyasztási cikk bevezetésére.
Középtávon a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez jelentős mértékben hozzájárulhat a magyar és koreai vállalatok, illetve intézmények közti együttműködés szorosabbá tétele az IT szektor, a biotechnológia, a logisztika, a kutatás-fejlesztés és ehhez kapcsolódó ágazatok terén.
A kereskedelmi kapcsolatok sokoldalú fejlesztésében új perspektívát jelent a 2011-ben életbe lépett aláírt EU-Korea szabadkereskedelmi megállapodás, mely lebontotta az EU vámok 99-%-át, illetve a koreai vámok 96 %-át. Az EU esetében ez az első új generációs FTA megállapodás, melyet az ázsiai országok közül elsőként Dél-Koreával kötött meg. A megállapodás jelentősége, hogy a vámcsökkentés mellett egy sor nem vám jellegű akadályt is felszámol.
A befektetési kapcsolatok fejlesztésének kiemelt jelentősége van a kétoldalú gazdasági együttműködés elmélyítésében. A Magyarországon megtelepedett koreai cégek száma mára megközelíti az 50-et, a Koreából érkezett közvetlen külföldi befektetések volumene meghaladja az 2 Mrd USD-t. Jelentősebb dél-koreai befektetők a Samsung Electronics, Samsung SDI, Hankook Tire, SK Innovation, Hanon Systems, KDB Bank. A magyar kormány eddig 2 dél-koreai befektetővel kötött stratégiai együttműködési megállapodást (Samsung Electronics, Hankook Tire).
Turizmus
A legfrissebb statisztikák szerint Magyarország egyre népszerűbb célország a régióban a koreai turisták körében széleskörű turisztikai lehetőségeket kínálva, beleértve a jó borokat, a koreai ízléshez közelálló kiváló konyhát, lovaglást, golfozást, kulturális eseményeket, mint pl. a zenei fesztiválokat, gyógyfürdőket, történelmi emlékhelyeket és természeti szépségeket.
Amíg 2012-ben még csak 50 ezer dél-koreai turista látogatott Magyarországra, addig ez a szám 2017-ben már 160 ezer volt. A dél-koreai Asiana Airlines légitársaság a két ország között első alkalommal indított közvetlen charter járatott 2016 nyarán.
A magyar-dél-koreai kereskedelmi forgalom alakulása a KSH adatai szerint:
Magyar export (M USD):
2017: 479
2016: 481
2015: 483,7
2014: 339,4
Koreai export (M USD):
2017: 1 281,8
2016: 994
2015: 1 434,3
2014: 1 425,8
